Hüvelyi szülés

A szülés az emberi fejlődés évmilliói alatt tökéletesedett, tehát egyértelműen a magzat természetes úton történő világra jövetele a legbiztonságosabb. Ha tehát nincs olyan ok, amely miatt a hüvelyi szülést lehetetlenné teszi, minden esetben hüvelyi szülést tervezünk. Manapság

A szülés többféleképpen indulhat. Leggyakoribb, hogy a 36. héttől előforduló jósló fájások a terminushoz közeledve rendszeresebb, erősebbekké, gyakoribbá válnak. A méhszáj a méhösszehúzódások hatására tágulni kezd és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. A méhösszehúzódásokat mindenki másképpen érzi, ezért az elnevezése is többféle. Hívjuk keményedésnek, görcsnek, fájásnak, összehúzódásnak illetve latinul kontrakcióknak függetlenül attól, hogy fáj-e vagy csak menstruációs görcs erősségű. Ha az összehúzódások 10 percnél gyakoribbak, rendszeresek, erősek, akkor mielőbb be kell menni a Szülőszobára. Bővebben a Szülőszobáról

Másik lehetőség, hogy a magzatvíz folyik el a burok megrepedése miatt. Ez történhet tehát méhösszehúzódások nélkül is. A megindult szülés során a magzatburok a feszülés miatt magától megrepedhet, a magzatvíz síkossá teszi a szülőcsatornát, hatékonyabbá teszi a fájásokat, tehát szintén elősegíti a hüvelyi szülést. Ha a magzatvíz elfolyt, az leginkább olyan, mintha bepisilne az ember. A magzatvíz alaphelyzetben szagtalan, színtelen, de lehet rózsaszínes, sárgás vagy akár zöldes is. Sokszor egyértelmű a magzatvízfolyás, mert ez a szülés végéig folyamatosan ürül a hüvelyen át, máskor csak szivárgásként indul. A burokrepedést biztonsággal igazolni gyanús esetekben csak hüvelyi vizsgálattal, a hüvely kémhatásának vizsgálatával, ultrahanggal vagy nyitott méhszáj esetén tükrözéssel lehet. Magzatvízfolyáskor vagy annak alapos gyanújakor érdemes mielőbb felkeresni a Szülőszobát, ahol ezt megerősítik vagy kizárják.

A méhszáj kitágulása mindenkinél eltérő időtartamot vesz igénybe. Első szülésnél általában 6-8-10 órán át is eltarthat, persze ilyenkor a vajúdás eleje nem annyira aktív, tehát az összehúzódások még jóval gyengébbek, mint a tolófájások. Sok esetben a fájdalomcsillapítás különböző formái segítenek átjutni ezen a szakaszon, ezért ennek különböző formáit mi is ajánljuk. Bővebben a szülészeti fájdalomcsillapításról

Ha a méhszáj teljesen kitágult a görcsök hatására a magzat áthalad a szülőcsatornán és a tolófájások hatására megszületik.

Időnként a szülés során szükség lehet beavatkozásokra, úgymint burokrepesztés, gyógyszer adása, fájáserősítés, gátmetszés, melyeket mindig személyre szabottan magyarázunk el a kismamának és ezekhez beleegyezésüket is kérjük.

Az újszülött felsírását és a köldökzsinór ellátását követően, melyben az apuka is segíthet, az újszülöttet segítünk azonnal a mellre helye helyezni, hogy az elsődleges bőrkontaktus kialakulhasson.

A lepény megszületése már gyerekjáték, gond nélkül szokott menni, csak ritkán van szükség segítségre.

A szülést követően a család még legalább további két órát marad hármasban a Szülőszobán. Ilyenkor már a szoptatást is meg szoktuk próbálni. Az előtej igen fontos anyagokat tartalmaz az újszülött számára. Bővebben a szoptatásról

A szülés után az édesanyát felkísérjük a Gyermekágyas Osztályra vagy kérés esetén az egyágyas kórterembe, ez alatt az újszülöttet a gyermekorvosok alaposan megvizsgálják az Újszülött osztályon.

Szülés után minimum 3 napot kell biztonsági okokból a Klinikán tölteni. Ez alatt lecsökken a vérzés, megindul a tejelválasztás és az újszülöttnél elvégezzük a szükséges vizsgálatokat. Egy-egy nappal hosszabbodhat a benttartózkodás anyai vérszegénység, fertőzés vagy annak gyanúja miatt indított antibiotikum szedés, újszülöttkori sárgaság miatt. Tehát a hazamentel 100%-ban sokszor csak aznap dél körül dől el.

A szülést követő 6 hetet gyermekágynak hívjuk. Bővebben a gyermekágyas szakról

TÁJÉKOZTATÓ ÉS BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT SZÜLÉSHEZ

Az élettani szülés folyamatának rövid összefoglalása :

A tágulási szakban az egyre gyakrabban jelentkező és egyre erősödő fájások hatására a méhszáj fokozatosan kifejtődik, kitágul, a magzat elöl fekvő része (mely legtöbbször a koponya) a medencében egyre mélyebbre kerül, előbb a bemenetben rögzül, majd a medence bemenetén áthalad. A tágulási szakban –amennyiben ez korábban nem történt meg- megreped a magzatburok és elfolyik a magzatvíz. A tágulási szak időtartama először szülőknél átlagosan 8-10 óra, többedszer szülőknél átlagosan 4-5 óra. A nyakcsatorna teljes kitágulása (a méhszáj eltűnése) után következik a kitolási szak, melynek átlagos időtartama először szülőknél 50-60 perc, többedszer szülőknél 25-30 perc. A kitolási szakban a koponya a medence üregében egyre mélyebbre kerül, majd a tolófájások hatására kigördül a magzat feje, majd a vállak, a törzs és az alsó végtagok. A magzat megszületése után, az úgynevezett lepényi szakban, a méh erőteljesen összehúzódik, a méhlepény leválik a méh faláról, majd a hüvelyen át távozik. Szülés alatt lehetséges beavatkozások A szülőszobára érkező vajúdót a szülészorvos fogadja. Részletesen kikérdezi a kórelőzményt, panaszait, majd fizikális és műszeres vizsgálatok történnek.

CTG észlelés: Célja a magzati szívműködés és az anya fájástevékenységének műszeres észlelése. Elősegíti a magzat méhen belüli állapotának megítélést, az esetleges veszélyállapotok időben történő felismerését, valamint a kóros fájástevékenység észlelését.

Amnioscopia: A nyitott nyakcsatornán át a szülészorvos vékony fémcsövet vezet a magzatburok alsó pólusáig, majd a magzatburkot megvilágítva megtekinti a fej előtt lévő elővíz színét, mennyiségét. Célja az esetlegesen meconiumos magzatvíz kizárása, mely fenyegető magzati veszélyállapot jele lehet. Álpozitív és álnegatív eredmény nem zárható ki. Alacsony kockázatú beavatkozás, ritka szövődménye a burok megrepedése.

Burokrepesztés: Megfelelő feltételek esetén (méhszáj tágassága, fej helyzete) a szülészorvos eszközzel megrepesztheti a magzatburkot. Célja, hogy a magzatvízről információt kapjunk és/vagy szülésindítás, ill. a szülés folyamatának elősegítése, fájások rendezése. Alacsony kockázatú beavatkozás, ritka szövődménye a köldökzsinór előesése, felszálló fertőzés.

Oxytocinos cseppinfúzió: Megfelelő javallat és feltételek esetén vénabiztosítást követően az oxytocinos infúzió elősegíti a kívánt fájástevékenység elérését (pl.: fájásgyengeség fennállásakor vagy szülésindítás esetén). Mellékhatásai lehetnek a szívfrekvencia felgyorsulása, hányinger, ritka esetben a hörgők szűkülete vagy szívritmuszavar.

Antibiotikum terápia: Célja a fertőzés megelőzése, ill. fennálló fertőzések kezelése. Indokolt lehet fenyegető koraszülés, lázas állapot esetén, burokrepedést követően meghatározott idő elteltével, pozitív hüvelyváladék-tenyésztés esetén megelőzés céljából. Elmaradásának következménye lehet a fertőzés bekövetkezése vagy továbbterjedése, ami mind az anya, mind a magzat egészségét súlyosan veszélyeztetheti. Ritka szövődménye lehet az addig nem ismert allergiás reakciók előfordulása és az adott antibiotikum ritka mellékhatásai.

Kortikoszteroid profilaxis: Fenyegető koraszülés esetén alkalmazható, a magzati tüdő érését segíti elő, így az esetlegesen idő előtt világra jött újszülött életkilátásait jelentősen javíthatja. Elmaradása esetén ez a pozitív hatás nem következik be, az életkilátások kedvezőtlenebbek lehetnek.

Tocolysis alkalmazása (a méhtevékenység leállítása): Elsősorban fenyegető koraszülés esetén lehetőség van a fájástevékenység mérséklésére/leállítására terápiás vagy megelőzési célból. Elmaradása esetén a fájástevéknység fokozódhat és a magzat idő előtt születhet meg , ennek minden következményével. A tocolysis alkalmazása indokolt lehet még ritka szülészeti szövődmények (fenyegető méhrepedés, méhkifordulás, harántfekvés esetén meginduló szülés) esetén is. Mellékhatása lehet szédülés, rosszullét, hasmenés, hőhullámok, igen ritka esetben szívritmuszavar.

Gátmetszés: A magzat fejének kigördülése során sérülhet a gátizomzat, ill. a feszes gát késleltetheti a magzat megszületését. Ezért meghatározott esetekben a szülészorvos gátmetszést végez, mely során a gáton egy 3-4 cm-es bemetszést ejt. A beavatkozás célja, hogy csökkentsük a hüvelyfalat és a környező szerveket (végbélzáró izom, végbél, húgycső, csikló) érintő sérülés veszélyét, lerövidítsük a kitolási szakot. Műtétes szülésbefejezés esetén (vákuum extrakció) a gátmetszéssel elegendő teret biztosítunk a magzat biztonságos megszületéséhez. A gátmetszés sebét a szülést követően a szülészorvos ellátja, a varratok behelyezését követően a gát visszanyeri eredeti állapotát. Alacsony kockázatú beavatkozás, ritka szövődménye lehet az utóvérzés, vérömleny képződés, sebszétválás, sebgennyedés, igen ritka esetben a végbél és a magzat sérülése. Később gáttáji fájdalom vagy heges sebgyógyulás léphet fel.

Műfogások alkalmazása: Ritkán - a vállak elakadása; medencevégű szülés esetén a karok felcsapódása, ill. a fej meg nem születése esetén; ikerszülés során lábra fordításkor- előfordulhat, hogy a magzat megszületéséhez különböző műfogásokra van szükség, hogy elkerüljük az ilyen helyzetben lehetséges káros következményeket (a magzat oxigénhiányos állapotának kialakulása, agyi károsodása, csont és lágyrész sérülése, ideg sérülése, halvaszületés), amik a beavatkozás elmaradásának következményei lehetnek. A műfogások szövődménye lehet a magzat sérülése, melynek kockázata kisebb, mint az elmaradásának következtében kialakuló károsodás kockázata.

Vákuum extrakció: Amennyiben a kitolási szakban magzati vagy anyai javallat alapján a szülés gyors befejezése válik szükségessé, megfelelő feltételek esetén szóba jön a magzat vákuum extrakcióval történő világra segítése. Az eljárás során a szülészorvos egy szívókészülékre kapcsolt szívókorongot helyez fel a magzat koponyájára és a tolófájással egy időben a koponyát a medencetengely irányába húzza. Elmaradásának következménye lehet a magzat oxigénhiányos állapotának kialakulása, agyi károsodása, csont és lágyrész sérülése, idegek sérülése, halvaszületés. Szövődményei közé tartozik a szülőutak sérülése, a magzat fején kialakuló vérömleny, melynek kockázata kisebb, mint a beavatkozás elmaradásának következtében kialakuló károsodás kockázata.

Szülési sérülések ellátása: Szülés során előfordulhat a szülőcsatorna és a környező szövetek bizonyos sérülése. Ezek lehetnek a méhszáj, a gát, a hüvely, a medencefenék izomzat, a szeméremtest és a végbél sérülései. A sérüléseket a szülészorvos a szülést követően hüvelyi feltárás során azonosítja és legtöbbször helyi érzéstelenítést követően ellátja, és varratok behelyezésével visszaállítja az eredeti állapotot. A sérülés ellátásának elmaradása utóvérzéshez, vérömleny kialakuláshoz, gyermekágyi fertőzéshez, a sebgyógyulás részleges vagy teljes elmaradásához vezethet. A sérülések ellátása általánosságban alacsony kockázatú beavatkozások. Ritkán előfordulhat vizeletürítési nehézség, sebgyógyulási zavar, fertőzés, vérömleny képződés, késői következményként sipolyképződés. -

Méhűri betapintás szülés után: Alkalmazása javallt: 1. méhen végzett korábbi műtét (pl. császármetszés) után a méhfal épségének ellenőrzése céljából; 2. hüvelyi szülésbefejező műtét (pl.: vákuum extrakció) után; 3. méhsérülés gyanúja esetén; 4. atóniás vérzés után; 5. lepényszövet visszamaradásának gyanúja esetén. Az eljárás során a szülészorvos kézzel a méh üregébe hatol, áttapintja a méhfalat, eltávolítja a méhűr tartalmát, majd ezután a méh üregét jódvizes oldattal kiöblíti. A beavatkozás elmaradása a méh fel nem ismert sérüléséhez (1.3.), ill. a lepényszövet visszamaradásához, utóvérzéshez, a méh fertőzéséhez vezethet, ami ritka, súlyos esetben a méh eltávolítását is szükségessé teheti. Kockázata a fertőzés és a méh sérülése. Méhűri betapintás kapcsán szükségessé válhat a lepény manuális eltávolítása, amennyiben a lepény a méh falához szívósan tapad és/vagy a magzat megszületése után 30 percig nem távozik.

Méhkaparás szülés után: Amennyiben a méhlepény megszületése után töredezett lepényt észlelünk, a szülészorvos küret-kanállal letapintja a méh üregét és annak tartalmát eltávolítja. A beavatkozás elmaradása a méh fertőzéséhez vezethet, mely ritka, súlyos esetben a méh eltávolítását is szükségessé teheti. A beavatkozás szövődménye ritka esetben a fertőzés, a méhfal sérülése (perforatiója), ritka késői szövődménye lehet a méhen belüli összenövések kialakulása. - Hasműtét szülés után: Amennyiben a szülést követően csillapíthatatlan, semmilyen egyéb módszerrel nem uralható, az anya életét közvetlenül veszélyeztető vérzés lép fel, vagy hegszétválás történik a méhen, hasműtétre kényszerülhetünk, melynek során a méh vérellátását biztosító artéria lekötése vagy végső esetben a méh eltávolítása is szükségessé válhat. Ennek elmaradása az anya életét közvetlenül veszélyeztető állapotot idéz elő. A műtét szövődménye lehet vérzés, infekció, a húgyhólyag és a belek sérülése, ill. késői szövődményként hasfali sérv.

További beavatkozások lehetnek a szülés alatt: Vérnyomásmérés, pulzusszámlálás, hőmérsékletmérés, légzésszám számolása, vénabiztosítás, külső vizsgálat, belső (hüvelyi) vizsgálat, rectális (végbélen keresztül történő) vizsgálat, beöntés, hólyagkatéterezés, infúziós folyadékpótlás, fájdalomcsillapító terápia, méhösszehúzó terápia, lepényi keringést javító terápia. A fenti lista a szülés során leggyakrabban sorra kerülő beavatkozásokat tartalmazza. Ritka esetben a szülőnő és magzata egészsége érdekében sor kerülhet egyéb, fent nem említett kiegészítő beavatkozásra/vizsgáló eljárásra is, amiről a páciens megfelelő felvilágosítást kap, amennyiben az aktuálissá válik.

Itt találja a tájékoztató és a beleegyező nyilatkozat letölthető változatát.

Bejelentkezés:

+36 1 456 78 99