Szoptatás

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az egészséges, normálisan fejlődő három hónapos babák napi anyatejadagja 500 és 1200 gramm között mozog! Hogy mi az oka ennek a különbségnek? Egyrészt az, hogy a babák nagyon különbözőek. A születési súly 2500 és 4500 gramm között mozog. Nem gondolhatjuk, hogy ilyen különbséggel egyforma kell hogy legyen a „fogyasztásuk”. Másrészt az anyatej összetétele a csecsemő korának, a szoptatás hosszának, gyakoriságának, a szopás intenzitásának, de még az adott napszaknak is függvénye. Vagyis nem tudjuk pontosan megmondani, mikor mennyi került a pocakba, csak azt, hogy jó úgy, ahogy van. Tehát nem érdemes mérni a fogyasztást!

Ha a baba igény szerint és hatékonyan szopik, csak anyatejet kap, és naponta legalább ötször-hatszor súlyos, pisis a pelusa, akkor szinte biztos, hogy minden rendben van. Ha a szülőknek kétségeik vannak, heti egy súlymérés is jó támpontot ad: ha a kezdeti súlyesés a negyedik-ötödik napon megáll, és a baba gyarapodni kezd, hetente legalább 12 dekát hízik, nyugodtak lehetnek. A hízás mértéke és az elfogyasztott tej mennyisége ráadásul nincs is mindig szoros összefüggésben egymással. Miután megduplázta a születési súlyát (a 4-6. hónapban), a gyarapodás lendülete csökkenni szokott.

Ha nem szopik a baba

A WHO ajánlása szerint féléves korig csak tejre van szüksége a csecsemőnek. A legjobb az anyatej lenne, de ha a szoptatás akadályba ütközne, akkor a saját édesanya lefejt tejét, ha ez nem áll rendelkezésre, más anya tejét, ha az sincs, akkor a kisbaba igénye szerint módosított tejet, vagyis tápszert javasol az Egészségügyi Világszervezet. A tápszer összetétele nem változik a csecsemő igénye szerint, a cumisüveg pedig kifogyhatatlan, újratölthető forrás, amiből egyenletes sebességgel dől a tej, amíg csak szopja a baba. Tápszer esetében tehát határt szoktak szabni a fogyasztásnak, nehogy túlterheljük a kisbaba szervezetét. Az általános ajánlás 150 milliliter testsúlykilogrammonként naponta. (A közhiedelemmel ellentétben az eddig elmondottak miatt ezt szopós babákra nem alkalmazhatjuk.) Vagyis egy négykilós babának 600 milliliter tápszer jár egy nap. Az sem mindegy, mekkora adagokban. Étvágya a nemétől, a genetikai adottságaitól, a hőmérséklettől, sőt a temperamentumától is függ. Egyáltalán nem biztos, hogy minden etetésnél éppen ugyanannyit szeretne kapni, mint ahogy senki emberfia nem eszik egyforma adagot reggelire, ebédre, vacsorára.

A második fél év

Anyatej és falatkák

Ha a babánk eddig csak anyatejet kapott, és nem akarjuk elválasztani, nincs okunk arra, hogy bármilyen tejfélét bevezessünk az étrendjébe. Az anyatej mennyiségének nem kell csökkennie, a változás annyi, hogy szépen lassan másféle ételeket is adunk neki a szoptatás mellett. A tejtermelés nem csökken, ha nem korlátozzuk a szoptatások számát. A tej minősége pedig – a közhiedelemmel ellentétben – nem romlik. Az elválasztó (vagy kettes) tápszer nem arra való, hogy anyatej mellett adjuk a kisbabának. Ezt azoknak a babáknak találták ki, akiket féléves koruk előtt is tápszerrel tápláltak. A szoptatott babának nincs szüksége tejpépre, tejes bébiételre, bébidesszetre sem, sőt jobb, ha ezeket nem kínáljuk egyéves korig, hiszen a tehéntejfehérje növelheti az allergia kialakulásának veszélyét. A tehéntej bevezetését akár kétéves korig is kitolhatjuk, sőt teljesen el is kerülhetjük, ha valamiért ez a célunk. A tehéntej egyáltalán nem kötelező része a táplálkozásnak. Egyetlen állatfaj sem issza természetes körülmények között más állat tejét. Tej nélkül is lehet egészségesen táplálkozni. Az már más kérdés, hogy a tejes vagy a tejtermékből készült ételek zöme nagyon finom, sok élvezettől fosztjuk meg magunkat és gyerekünket, ha ehetnénk, mégis távol tartjuk magunkat tőle.

Tápszer, majd teljes tej

Féléves korra a tápszeres babák többsége közel egy litert legurít a torkán. A kiegészítő táplálékok bevezetése során ezt a mennyiséget érdemes fokozatosan csökkenteni. A WHO ajánlása szerint nem is jó, ha az élet második fél évében a babaétrendben túl nagy hangsúlyt kap a tápszer. Ebből ugyan képes lenne fedezni tápanyagszükséglete kétharmadát, de nem lenne étvágya ahhoz, hogy szívesen fogyassza a többi egészséges, változatos ételféleséget. Ha a baba más állati eredetű ételeket is kap, napi 280-500 milliliter tápszerre, ha vegetáriánus a család, 400-550 milliliterre lesz szüksége. Az érvényben lévő nemzetközi ajánlások szerint tehát még a vegetáriánus koszton élő kisbabának sincs szüksége 8 deci követőtápszerre, bár a Magyar Gyermekorvosok Társaságának országos kampánya 500-800 milliliter napi fogyasztást javasol! Ennek sem a baba egészsége szempontjából, sem a családi kasszát tekintve nincs haszna. Egyéves kor után áttérhetünk a teljes tejre és a felnőttkosztra. A totyogó tejszükséglete teljes tejből 2-4 deci naponta, vegetáriánus táplálás esetén 3-5 deci naponta, kétéves korig.

Ha a szopós baba pótlást kapott

A legjobb, ha féléves kor után szépen csökkenteni kezdjük a tápszer mennyiségét, és ehelyett vezetjük be a kanalas ételeket, falatkákat. Így fokozatosan eljuthatunk oda, hogy a babaétrendből kiszorul a tápszer, a szükséges tejet az anyatej biztosítja lehetőleg változatlan gyakoriságú szoptatás mellett, a többi tápanyagot pedig a babaételek. Ez az út természetesen azok számára járható, akik a tejszükségletnek legalább a felét anyatejjel tudták biztosítani az első fél évben is. Ha a baba túlnyomórészt tápszert kapott, akkor a második fél évben is szükség lehet valamennyire a szoptatás és a babaételek mellett. A lényeg, hogy igény szerinti szoptatás esetén nem kell növelni a tápszer mennyiségét a második fél évben, hacsak nem az a célunk, hogy teljesen elválasszuk a babát.

Honnan tudjuk mindezt?

Az egész világ népességét érintő ajánlásokat az ENSZ egészségügyi intézménye, az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) fogalmazza meg, kizárólag egészségügyi szempontokat figyelembe véve, mindenféle gazdasági és politikai nyomásnak ellenállva. Gyakran hangoztatott nézet, hogy a WHO-ajánlások csak a fejlődő országokra, a szegényebb régiókra vonatkoznak. Ez tévedés, az európai régióra vonatkozó ajánlások is megtalálhatóak a WHO dokumentumai között.

Bejelentkezés:

+36 1 456 78 99