A hüvely és a méh fejlődési rendellenességei

A női nemi szervek fejlődése nagyon bonyolult és összetett, ezért ha ebbe hiba csúszik, az számos furcsa rendellenességgel járhat. Sok eltérés nem észrevehető, sőt kezelést sem igényel. Azonban a nőgyógyászati vizsgálat és a nőgyógyászati ultrahang vizsgálat során felmerülhet a rendellenességek egyike. Ilyenkor nem kell pánikba esni, érdemes tájékozódni, melyhez segítséget szeretnék nyújtani a továbbiakban.

A női nemi szervek rendellenességei igen ritka esetben fordulnak elő, azonban akár olyan súlyosak is lehetnek, melyeket csak komolyabb orvosi beavatkozással lehet helyrehozni.

A megszületésünk előtt, a megtermékenyülést követő körülbelül nyolcadik hétig mind a hímnemű, mind a nőnemű embrióban azonos módon fejlődnek a húgy- és ivarszervek. Ezt követően pedig fiú magzatokban -a tesztoszteron jelenléte miatt- a Wolff-csövek, leánymagzatokban pedig -tesztoszteron hiányában- a Müller-csövek alakulnak ki, melyekből a belső nemi szervek fejlődnek.

Nőknél a méhen belüli fejlődés során a két Müller-cső egymáshoz közel kerül, majd eltűnik az egymás felé eső faluk, és üregük összeolvad. Ha azonban a szervek fejlődése valamilyen külső vagy belső tényező miatt zavart szenved, a Müller-csövek egyesülése elmarad, vagy csak részlegesen történik meg. A méh és a hüvely fejlődési rendellenességeivel többször találkozunk, de a petevezeték fejlődési eltérései igen ritkák. 

A méh fejlődési rendellenességei

Attól függően, hogy a Müller-csövek összeolvadása mely ponton és milyen mértékben károsodott, különböző súlyosságú elváltozások jöhetnek létre. A legenyhébb elváltozások közé tartoznak az uterus arcuatus, az uterus septus és subseptus.

Az arkuált méh (uterus arcuatus) esetén a méh teteje kissé benyomott, résnyi ürege a normálistól eltérően szív alakú. Emiatt ugyan kihordható a terhesség, bár fekvési rendellenesség (harántfekvés), koraszülés illetve vetélés gyakrabban lép fel. Bizonyos esetekben hiszteroszkópos műtéttel a méh ürege normálissá tehető.

A kettéválasztott méh (uterus septus és subseptus) esetén a Müller-csövek összeolvadásának zavara, elégtelensége miatt a méh közepén egy részleges (subseptus) vagy teljes (septus) sövény helyezkedik el, ami így a méhűr kettéosztottságához vezet. Az elváltozásra általában középidős vetélések fellépte hívja fel a figyelmet, mely főleg uterus subseptus esetén jelentkezik, ugyanis a teljes sövény lehetővé teszi a terhesség kiviselését. A sövény hiszteroszkópos műtéttel kiirtható, ezzel a probléma teljesen megoldható.

Kettős méh - kettős hüvely (uterus és vagina duplex) akkor jön létre, ha a Müller-csövek egyesülése teljesen elmarad. Ilyenkor két méh alakul ki, és a hüvelyben is létrejön egy sövény, mely a közösülés során jelenthet gondot, bár nem mindig derül rá fény, mert általában nem okoz panaszt. Ilyen esetekben általában mindkét méhben létrejöhet terhesség, azonban a szokottnál gyakrabban kell vetélésre, koraszülésre számolni.

Egyszarvú méh (uterus unicornis) jön létre, ha csak az egyik Müller-cső fejlődik ki. Ekkor a méhnek csupán az egyik fele alakul ki, melyben általában nem tapad meg a terhesség, vagy ha mégis, akkor az anya korán elvetél vagy korán szül.

Ezt kétnyakú kétszarvú méhnek (uterus bicornis bicollis) nevezik, amikor a méh szinte teljesen kettőzött. Kialakulásának az az oka, hogy bár a Müller-csövek elkezdtek összeolvadni, de csak a méhnyak területén érnek össze, így a méhnyakban egy sövény alakul ki.

Kétszarvú egynyakú méhről (uterus bicornis unicollis) akkor beszélünk, ha a Müller-csövek a méh legfelső része kivételével összeolvadtak, a méhnyak nem osztott és a méh is csak részben kettőzött, gyakran az egyik fele csökevényes is. Ha ebben a csökevényes részben jön létre terhesség, az a méhrepedés kockázatát hordozza magában, a magzat kihordása veszélyes.

Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma az a súlyos elváltozás, amikor a méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem alakul ki, a petevezetékek és a petefészkek azonban épek. A betegség gyakran társul vesefejlődési rendellenességekkel is.

Ha felmerül a gyanú valamilyen méhfejlődési rendellenességre, akkor az elváltozás ultrahangvizsgálattal, méhtükrözéssel (hiszteroszkópia), hysterosalpingográfiával (HSG), vagy laparoscopos műtéttel diagnosztizálható.

A HSG egy olyan vizsgálat, mely során kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, mely kirajzolja a méhűr alakját, és a petevezetékeket is. Mindezt röntgenfelvételen vagy ultrahanggal lehet nyomon követni.

A petevezeték fejlődési rendellenessége

A petevezeték fejletlenség, ami azt jelenti, hogy az egyik, vagy mindkét petevezeték csökevényes, nem elég hosszú, vagy nem elég tág, sőt olyan is előfordulhat, hogy egyáltalán nem fejlődik ki petevezeték. A kivizsgálás során a fent említett HSG vizsgálat deríthet rá fényt. Ennek meddőség, illetve méhen kívüli terhességek sorozata lehet a következménye.

A hüvely fejlődési rendellenességei

A hüvely fejlődési elváltozásai gyakran együtt járnak a méhtest fejlődési zavaraival a Müller-csövek egyesülésének elmaradása miatt. Ennek következtében a hüvely lehet csökevényes vagy kettőzött is, valamint sövény is kialakulhat benne. Ezek az elváltozások akár a felnőttkorig rejtve maradhatnak, mert külsőleg teljesen normális női nem szervek alakulnak ki.

A hüvely hiányára gyakran az hívja fel a figyelmet, hogy a pubertás felléptekor a fiatal lány elkezd menstruálni, de a vér hüvely hiányában nem tud a méhűrből kiürülni. Ennek következtében súlyos görcsök lépnek fel az alhasban. Az elváltozás természetesen közösülési képtelenséghez is vezet. Kezelése korrekciós plasztikai műtét, mely során hüvelyt alakítanak ki, hogy a nemi élet ne ütközzön nehézségekbe.

Kevésbé súlyos elváltozás a zárt szűzhártya, mely szintén akadályozza a menstruációs vér kiürülését, így alhasi görcsökhöz vezet, mert a vér pang a méhűrben és a hüvelyben. Ha az állapot hosszan fennáll, a méh ürege és a hüvely ki is tágulhat. Egyszerű műtéttel, a szűzhártya bemetszésével azonban megoldható a probléma.

Kettős hüvely (vagina duplex) akkor jön létre, ha a Müller-csövek egyesülése teljesen elmarad. Ilyenkor a hüvelyben létrejön egy sövény, mely a szexuális aktus során jelenthet gondot, de nem mindig okoz panaszt. Kettős méh fejlődése esetén gyakori, ilyenkor mindkét méhben létrejöhet terhesség, azonban a szokottnál gyakrabban kell vetélésre, koraszülésre számolni.

Bejelentkezés:

+36 1 456 78 99