Konizáció / méhnyak kúpkimetszés

A méhnyakrák szűrése során kapott kóros citológiai lelet esetén indokolt lehet a beteg terület eltávolítása. Kórosan elfajult hám (diszplázia - rákmegelőző állapot), az alaphártyát át nem törő tumor esetén kórmegállapító, egyben gyógyító eljárás a konizáció / kúpkimetszés vagyis kúpbiopszia. Így a betegség pontos szövettani diagnózisa megadható, azaz hogy milyen elváltozást okozott a HPV vírus. A HPV okozhat gyulladást, rákmegelőző állapotot vagy esetleg már méhnyakrákot. Ez a műtét diagnosztikai indikációja. A legtöbb esetben ilyenkor a méhnyak területéből történő kúp alakú kimetszés az egész betegséget el is távolítja, tehát gyógyító hatású kezelésről is beszélhetünk.

A konizációt altatásban végezzük. A méhszáj körül egy néhány centiméter alapú, kb. egy centiméter magas kúp alakú szövetet metszenek ki, melyben a méhnyakcsatorna egy része is benne van. A továbbterjedés gyanúja esetén a nyakcsatorna teljes hosszára kiterjedő kaparásos szövettani vizsgálat, azaz küret is történik. A méhnyak határain túlterjedt betegség pontos kiterjedése kétkezes nőgyógyászati vizsgálat, illetve további képalkotók (ultrahang, komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia (MR), mellkasröntgen) alkalmazásával állapítható meg.

A műtétnek számos változata ismert, a szikével végzett, ún. "hideg késes" konizációtól a loop-kaccsal történő elektromos késsel történő konizációig. Előbbinél a sebet öltésekkel kell ellátni, emiatt a kórházi tartózkodás hosszabb, akár 3-4 napot is igénybe vehet. A loop (ejtsd lúp) konizáció egynapos bentfekvéssel jár, tehát 24 órát kell a kórházban tartózkodni. Ebben az esetben nincsenek varratok, mert az elektromos késen áthaladó áram a sebet elégeti.

A konizáció során eltávolított szöveteket részletes feldolgozásra, azaz szövettani vizsgálatra küldjük, amely során a végleges diagnózis felállítható.  A szövettani vizsgálat bonyolultsága miatt ez akár több hétig is eltarthat, de csak ezen lelet alapján lehet kizárni, illetve megerősíteni a komolyabb megbetegedéseket.

A méh felszínét borító hám alaphártyáját nem, vagy csak kis mélységben áttörő esetben fiatal nőknél, akik még szülni szeretnének, szoros műtét utáni ellenőrzéssel elegendő a méhnyak említett kúp alakú kimetszése. Ennél mélyebb kiterjedésű, a méh határait átlépő, a hüvelyfal felső harmadát beszűrő, de a medencefalat el nem érő esetben más módszer használatos, erről bővebben az onkológiai műtéteknél.

Alábbiakban olvashatja az érvényes klinikai betegtájékoztatót és beleegyező nyilatkozatot konizációhoz:

CONISATIO ÉS COLLUM AMPUTATIO -
A MÉHNYAK HIDEGKÉSES (SZIKE) KÚPKIMETSZÉSE (KONIZÁCIÓ), A LOOP-konizáció ÉS A MÉHNYAK AMPUTÁCIÓJA A SZÓBELI FELVILÁGOSÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ BETEG TÁJÉKOZTATÓ ÉS BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT

A beavatkozás célja:

A méhnyak daganatos, illetve daganatmegelőző, valamint egyes nem daganatos betegségeinek (pl. krónikus gyulladás) hüvelyen keresztül történő műtéti gyógyítása, ami kúpkimetszés esetén a méhnyak szöveteinek részleges, míg amputáció esetében a szövetállomány teljes eltávolításával jár. A műtét diagnosztikus és/vagy terápiás célú lehet.

A hidegkéses konizáció technikája:

A műtét elvégezhető a beteg igényének megfelelően helyi érzéstelenítésben, vagy rövid ideig tartó vénás altatásban. A beteget a hólyag kiürítése után a műtőasztalra fektetjük. A választott érzéstelenítési eljárás alkalmazását követően a hüvelyt feltárjuk majd fertőtlenítő oldattal kitöröljük. Hidegkés kúpkimetszés esetén szikével kúp alakú szövetet távolítunk el a méhnyakból, ami tartalmazza a beteg területet. Az így eltávolított anyagot kórszövettani vizsgálatára küldjük. A kialakult sebzést felszívódó sebészi varrófonállal, esetenként elektromos égetéssel történt vérzéscsillapítással látjuk el. A méhszájba esetenként a sebváladék távozását biztosító, illetve a méhnyak összetapadását gátló csövet (drén) helyezünk be. A betegség jellegéből következően a műtétet kiegészítjük a méhnyak maradvány és vérzészavar esetén a méhtest nyálkahártyájának küretkanállal történő eltávolításával. Ezek a minták is szövettani feldolgozásra kerülnek. Méhnyak-amputáció esetén szikével a teljes méhnyakat eltávolítjuk. Ennél a műtéti típusnál is szükség lehet a méhtest nyálkahártyájának küretkanállal történő eltávolítására.

A loop-konizáció technikája:

A műtét elvégezhető a beteg igényének megfelelően helyi érzéstelenítésben, vagy rövid ideig tartó vénás altatásban. A beteget a hüvelyi műtéteknél szokásos előkészítés – a hólyag kiürítése és esetenként nyugtató tabletta adása- után a műtőasztalra fektetjük. A választott érzéstelenítési eljárás alkalmazását követően fertőtlenítő oldattal a hüvelyt csírátlanítjuk, majd feltárjuk. Az így előkészített érzéstelen műtéti területen felületes szövetrészt vagy kúp alakú szövetmintát távolítunk el a méhnyakból, dróthurokhoz (kacshoz) hasonló alakú magas-frekvenciájú rádióhullámot kibocsátó eszköz alkalmazásával. A magas-frekvenciájú eszközzel történt vágás során egyidejűleg azonnali vérzéscsillapítás is történik, ami öltések behelyezését általában feleslegessé tesz, így a sebfelszín nyitott marad s így hámosodik, az élettanihoz hasonló eredménnyel. Az elváltozás jellegétől függően a műtétet ki kell egészíteni anyagminta vételével a méhnyakból (cervix abrázió). Az eltávolított kúp alakú, vagy lapos szövetmintát, valamint a méhnyakkaparékot kórszövettani vizsgálatra küldjük. Az eljárás hátránya az, hogy a sejtek hőkárosodása miatt némely esetben nem ítélhető meg a metszett szél szövettani épsége. Emiatt újbóli műtét válhat szükségessé a betegség biztos eltávolítása érdekében. Ennek a műtéti megoldásnak az előnye az, hogy a hagyományos hidegkés-kúpkimetszéssel szemben jóval rövidebb kórházi ellátást igényel, illetve a későbbiekben esetleges terhesség során a koraszülés és vetélés kockázatát kisebbnek valószínűsítik.

Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat Loop konizációhoz

A beavatkozás veszélyei, lehetséges gyakoribb műtéti szövődmények:

A fertőtlenítéshez, vagy az érzéstelenítéshez használt anyagokkal szemben túlérzékenységi reakció jelentkezhet, ami szakszerű ellátással kezelhető. A műtét után igen ritkán utóvérzés léphet fel, ami tamponád vagy vérzéscsillapító öltés behelyezését igényelheti. A műtétet követő késői időszakban gyulladás alakulhat ki, ami megfelelő kezelés (antibiotikum) alkalmazásával gyógyítható. Ritka késői szövődmény a méhnyak részleges vagy teljes elzáródása, ami menstruációs vér távozását nehezíti, illetve lehetetlenné teszi. A méhnyak műtéti feltágításával kezelhető ez a szövődmény. A műtétet követően kialakuló méhnyak rövidülés következményeként egy későbbi terhesség során a vetélés, illetve koraszülés kockázata fokozott.
Méhnyak-amputációt követően a terhesség során méhnyakzáró műtét indokolt lehet. Ezen műtétek következtében kialakult hegesedés miatt következő terhességnél gyakoribb a császármetszés, hüvelyi szülés során pedig a méhszáj sérülhet, ami miatt később méhszáj-plasztikára lehet szükség. Amennyiben az elváltozás kimetszése a szövettani lelet alapján nem az ép szövetben történt, újabb műtét válik szükségessé.

A beavatkozás elmaradásával kapcsolatos veszélyek:

A műtét elmaradása esetén nem derül fény olyan rákmegelőző állapotra vagy már kialakult valódi rosszindulatú folyamatra, ami a későbbiekben a beteg életét is veszélyezteti a megkésve alkalmazott megfelelő kezelés miatt.

Itt található a betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozat letölthető verziója.

Bejelentkezés:

+36 1 456 78 99